főoldal zéró energia ház megújuló energiaforrások környezettudatos élet megújuló energiák hasznosítása fórum, cikkek
Medencefűtés kollektor használatával
A napkollektorokról általában
Napkollektorok röviden olyan aktív napenergiát hasznosító berendezések, melyek elnyelik a nap sugarait, majd hővé alakítják azt. A keletkezett hő aztán valamilyen speciális folyadékot keringet a rendszerben. Ez a folyadék a legtöbb esetben egy speciális összetételű anyag, mely bírja a különösen alacsony, -30 °C hőmérsékletet, és ezen a hőfokon is ugyanúgy cseppfolyós marad, mint plusz 150 °C-on. Ez a folyadék adja át a hőjét a lakás, vagy ház használati melegvízének, de fűtésre vagy esetünkben valamilyen medence vizének melegítésére használhatunk.
A napkollektorokkal kapcsolatban bővebb információt (működési elv, típusok, stb.), honlapunk napenergia menüpontjának napkollektor részénél olvashatnak.
Különböző medencetípusok, különböző kollektorok
A kollektoros medencefűtésnél az legfontosabb azt eldönteni, hogy az év mely szakaszaiban kívánjuk fűteni a medencénket. Több alternatíva lehetséges, melyet befolyásol egyrészt az évszakok periodikus váltakozása, valamint az is, hogy kültéri, vagy beltéri medencét kívánunk vele fűteni.
Kültéri medencék esetén az egyik lehetőség az, hogy csupán a nyári, meglehetősen meleg időszakban használjuk a kültéri medencét. Ilyenkor elegendő egy kisebb teljesítményű napkollektor használata. Ilyenkor ugyanis a levegő hőmérséklete 25°C és 35°C között váltakozik, illetve az aktuális időjárási trendeket alapul véve sokszor még ennél is melegebb lehet, így nem szükséges olyan nagy teljesítményű kollektort alkalmazni, mert egy kisebb kapacitású is felmelegíti a medence vízét a kívánt hőmérsékletűre.
Egészen más a helyzet akkor, ha a kültéri medencénket a valamivel hidegebb, tavaszi, illetve őszi szezonban is használni szeretnénk. Ilyenkor sokkal nagyobb teljesítményű napkollektor használata javasolt, hiszen a levegő hőmérséklete 15°C körüli, a medencénk vizét viszont 25-30°C-ra kívánjuk felfűteni. Ehhez sokkal több energia szükséges, mint az előbb említett, csak nyári használatnál, melyet egy nagyobb teljesítményű napkollektor segítségével nyerhetünk. Egy ilyen napkollektor nagyobb beruházást jelent, viszont ennek segítségével megsokszorozódik medencénk élvezeti értéke, hiszen egy éven belül 7, melegebb évek esetében akár 8 hónapon keresztül is kényelmesen használhatjuk. Valamint a maradék 5, vagy kedvezőbb esetben 4 hónapban sem áll feleslegesen a napkollektor a tetőn. Hiszen a téli hónapokban rásegíthetünk vele a hagyományos fűtési rendszereinkre, ezzel energiát, valamint pénzt takarítva meg magunknak.
Beltéri medencék esetén is több előnye van a napkollektoros medencefűtő rendszereknek. A leggyakoribb eset az, amikor csupán fűtésrásegítőként használják, azaz a medence vizét hagyományos gáztüzelésű kazánnal melegítik fel, azonban ebbe a fűtőrendszerbe egy napkollektort is belekötnek, melynek segítségével kevesebb gázt fogyaszt fűtésnél a gázkazán. Ez a rendszer minden évszakban használható, kivételt képez természetesen az a téli időszak, mikor a vastag felhőtakarókon a nap sugarai nem tudnak áthatolni, de ezen időszak hossza hazánkban csupán néhány napra korlátozódik. A kollektorok fűtési hőmérséklete 35-40°C, ezt a hőmérsékletet pedig szórt fényviszonyok között is el tudják érni, azaz az előbb említett példa kivételével minden más időszakban képes felmelegíteni a medence vizét.
Napkollektor méretezése
A medence fűtésére felhasználható napkollektorok kiválasztása több tényező függvénye.
Ez is nagyban függ a medence elhelyezésétől, azaz attól, hogy beltéri, vagy kültéri medencét akarunk vele fűteni, mindemellett a párolgás mértékétől, ezért szokták a vízfelületet és a napkollektort is ugyanolyan mérőszámmal, m2-ben megadni, így könnyen lehet egymáshoz viszonyítani a kettőt. Szabadtéri medencék esetén számolhatunk úgy, hogy 1 m2 medencefelületet körülbelül 1 m2 napkollektor képes felfűteni a kívánt hőmérsékletre. Ha a párolgást lecsökkentjük, azaz letakarjuk a medencét akkor, amikor nincs használatban, akkor 0,75 m2 napkollektor-felület elegendő az egy egységnyi medencefelület fűtésére. A lefedés többféleképpen történhet, a legegyszerűbb, és legkevésbé esztétikus az úszó fóliás megoldás, melynek során egy, a víz felszínén úszó fóliával takarjuk le a medencét. További alternatívát jelenthetnek a takaróponyvák, valamint a különböző rolós megoldások, melyeket manuálisan, vagy egy gép segítségével mozgathatunk a medence felett, ezzel gátolva a nagy mértékű párolgást.
Fedett medencék esetén még kisebb számot kapunk a napkollektorra, hiszen ez esetben az 1 m2 medencefelületet 0,5 m2 napkollektor-felület képes felfűteni. Ez az arány tovább csökkenthető, ha a beltéri medencére is egy takaróponyvát, vagy másmilyen fedőfelületet helyezünk az inaktív használat idejére.
Különbséget tehetünk a napkollektor méretezésének szempontjából az 50 m2-nél nagyobb, valamint az ennél kisebb medencék között is. Az ezen méretnél nagyobb medencék energiaszükségletének meghatározásához ugyanis rendelkezésre állnak bizonyos szimulációs programok, melyek segítik a tervezést, míg a kisebb medencék esetén elegendő a tervezést és a méretezést egy szakemberre bízni.
Működés
A napkollektor nyáron 60-110°C, télen 40-80°C-osra képes felmelegíteni a benne áramló folyadékot. Természetesen ezen hőfok alakulása függ a napsugárzás intenzitásától, a külső hőmérséklettől, valamint a napsütéses órák számától.
A napkollektor képes a medence vizét akár közvetlenül is keringetni, abban az esetben, ha a rendszerben keringetett víz a medence vize. Ehhez a legtöbb esetben keringető szivattyú szükséges, hiszen a napkollektorok legfőképp a tetőn helyezkednek el, míg egy külső medence ennél a szintnél alacsonyabban található, és a kettő közötti vízáramlást ez a szivattyú biztosítja.
Beltéri medence fűtésénél minden esetben kétkörös rendszer kiépítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy magában a kollektor rendszerében egy speciális folyadék kering (mely cseppfolyós marad extrém alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt), melyet a rendszer felmelegít. A felmelegített folyadék adja át a hőjét a medence vizének, egy hőcserélő rendszeren keresztül.
A tájolásra minden esetben, tehát kültéri és beltri medencéknél, valamint levegős-, és vákuumcsöves kollektoroknál is egyaránt célszerű ugyanazt a módszert alkalmazni. A napkollektorok dőlésszögeit a szakembereik 20-30° közé határozzák meg, míg tájolásnak a déli, vagy ritkábban a délkeleti irányt adják. Ezeket azért fontos betartani, mert így kerül leginkább közel a napsugaraik beesési szöge a merőlegeshez, és merőleges beesési szögnél nyeli el a kollektor a legtöbb napsugarat, így ennél realizálható a legtöbb energia.
A rendszer működéséről további információk honlapunk napenergia almenü napkollektor részénél olvasható.
Megfelelő tervezéssel megvalósítható, hogy a tetőn elhelyezett napkollektor télen fűtse a lakásunkat, nyáron pedig a medencénket, így egyik időszakban sem kell aggodalmaskodnunk a magas gázárak, és a még ennél is magasabb energiaszámlák miatt. Mindemellett élvezhetjük a medencénket majdnem az egész évben, legyen az akár kültéri, akár beltéri vízi létesítmény, hiszen az medence vizét nem kell magas hőfokra felfűteni. Ezt az alacsonyabb hőmérsékletet pedig a napkollektor a téli, zordabb időjárási viszonyok között is képes előállítani, megfelelő tájolás és telepítés esetén.
Megfelelő mérnöki tervezés, valamint kivitelezés esetén olyan kényelmes otthont teremthetünk magunknak és családunknak, mely amellett, hogy a medence használatával nagy élvezeti értéket nyújt, nem terheli meg a családi költségvetést az energiaszámlákkal. Mivel a kollektor minden olyan órában, amelyen napfényt nyel el, képes hőt termelni, így ekkor nem szükséges a gázkazánok használta, ami nagymértékű megtakarítást jelenthet. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy mindezt környezetbarát módon teszi úgy, hogy semmilyen káros anyagot nem bocsát ki környezetünkbe.
vissza az oldal tetejére