főoldal zéró energia ház megújuló energiaforrások környezettudatos élet megújuló energiák hasznosítása fórum, cikkek
A jó padlófűtés jellemzői
A padlófűtés a hagyományos, radiátoros fűtésnél korszerűbb és költséghatékonyabb megoldást jelent családi házak, társasházi lakások, valamint irodák fűtésére is.
Padlófűtéses rendszereket megfelelő tervezéssel és méretezéssel alacsony felületi hőmérséklet mellett gazdaságosan működtethetünk. A hagyományos radiátoros rendszernél 2-3°C-kal hűvösebb klímát biztosít, azonban ez is képes teljes mértékben kielégíteni egy ház fűtési igényét. Az alacsonyabb fűtési hőmérséklet eléréséhez kevesebb energiát használunk fel, tehát a padlófűtéses rendszer energia megtakarítását teszi lehetővé.
Ahhoz, hogy valóban gazdaságosan működjön a padlófűtéses rendszer elengedhetetlen a megfelelő hőszigetelés a ház különböző részein. Azaz a megfelelő, modern nyílászárok, valamint a falfelületek szigetelésének hiányában nem alkalmazható költséghatékonyan a padlófűtés, hiszen az alacsonyabb fűtési hőmérséklet egy része távozik otthonunkból a nem szigetelő, nagy felületeken keresztül.
A padlófűtés kiegészíthető hagyományos, radiátoros fűtési rendszerrel. Ezen a kombinált fűtés alkalmazása főként többszintes házak, valamint nem csupán padlócsempével burkolt lakások esetén jelenthet megoldást. Léteznek olyan megoldások is, melyekkel parketta alá helyezhetünk padlófűtést, azonban ez több problémát is felvet. Az első, és talán legfontosabb az, hogy parkettaburkolat esetén kedvezőtlenebb hőleadási paraméterekkel dolgozhatunk, mint hideg burkolatok esetén. Másodlagos probléma lehet az, hogy az ilyen rendszerek kevésbé esztétikusak, és csupán bizonyos lakástípusokban mutatnak jól. Néhány gyártó kínál ugyan komplex megoldásokat erre a parketta alatti padlófűtéses rendszerre, azonban ezek használatáról és minőségéről nem áll módunkban hitelt érdemlő információkat közzétenni.
Ebből kifolyólag a következőkben csupán a csempe, illetve járókő alatti burkolatok alá beszerelt padlófűtési rendszerekkel foglalkozunk.
A padlófűtés rendszere
A padlófűtéses rendszer legfőbb sajátossága az, hogy egy csőrendszer van lefektetve a burkolólapok alá, amely csőrendszerben a fűtőközeg, azaz a melegvíz áramlik. Fontos, hogy a csőrendszer megfelelő hőszigetelő réteg felett, és hővezető réteg alatt helyezkedjen el, valamint hogy a csövek, illetve a szabályozó rendszerek ne legyenek láthatóak. Ez utóbbi, bár csupán esztétikai szempont, mégis számos helyen megfigyelhető hiányosságként a nem megfelelő takarás elkészítése, javasoljuk, hogy erre már a tervezés fázisában oda kell figyelni, hogy megkíméljük magunkat a további kellemetlenségektől.
Mindenképp ajánlatos a rendszer kiépítést szakemberre bízni, hiszen ez egy meglehetősen bonyolult rendszer, és rengeteg olyan tulajdonsága van, melyre ügyelni kell a kiépítésnél, különben problémát okozhat. Az egyik ilyen lehet például a fűtéscsövek vízszintes elhelyezése. Ugyanis az egy szintben levő csöveknél egyik sem lehet sem alacsonyabban, sem magasabban, mint a többi. Eltérő esetben külön csőkígyókat kell elhelyezni a különböző magassági szinteken.
A másik nagyon fontos dolog, amelyre szintén nagy figyelmet kell fordítani, az az előremenő, valamint a visszatérő fűtéscső-ágak elhelyezése. Ezeknek ugyanis egymás mellett váltakozva kell elhelyezkedniük, azonban az sem lényegtelen, hogy hogyan váltakoznak. A legjobb a kettős csigavonal, melynél egymás mellett vannak elhelyezve a hideg-, valamint a meleg vizet keringető csövek, így nem eshet meg az, hogy a szoba egyik végében melegebb van, mint a másikban. Elfogadható még az úgynevezett kettős párhuzam, azonban az egyszerű párhuzamú telepítés semmiképp sem jó megoldás.
Teljesítmény
Állandón használatban lévő helységeknél a maximális fűtési hőfok 24°C és 28°C közötti értéknél szokott lenni, míg például egy fürdőszobában már megengedett a 29°C is, azonban ezen hőmérséklet fölé itt sem ajánlatos menni. Természetesen a padlófűtés nem csupán magántulajdonú lakásokban, illetve házakban alkalmazható, hanem különböző ipari, valamint közösségi létesítményekben is. Ezeknél a hőmérsékletek eltérhetnek az előzőktől, például egy óvodában 24°C lehet a maximális hőmérséklet, míg ugyanez egy uszoda esetén 32°C is lehet.
Mikor alkalmazható a padlófűtés?
A legelső feladat meghatározni, hogy a padlófűtéssel fűteni kívánt helység hőveszteségének pótlásához mennyi energia szükséges. Olyan helységekben, ahol ehhez köbméterenként 100 watt elegendő óránként (téli időszakban, régebbi típusú házaknál) , jó hatásfokkal alkalmazható padlófűtéses rendszer. Ha a helység hővesztesége ennél nagyobb mértékű, akkor kiegészítő fűtési rendszerként hagyományos radiátoros fűtést is kell alkalmazni, hogy a különbözetet pótoljuk.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az eltérő bútorozottság miatt a hőleadások mértéke is különböző, azonban minden helységnél a teljes felszín 80-85%-a használható leadó felületként.
Falfűtés
A falfűtés kialakulása
A hőt sugárzó fűtéstípusok előnyeit már néhány száz évvel ezelőtt is felfedezték, ennek fényében építették a különböző cserépkályhákat, kandallókat, de a faluhelyen szokásos búbos kemence is ebbe a kategóriába tartozik, de már az ókori Rómában is alkalmazták a falak fűtését. Aztán a közelmúltban előtérbe kerültek a konvektoros, radiátoros fűtési rendszerek, valamint a központi fűtés, azonban ezek kevésbé energiatakarékosok. Ha korszerű, energiatakarékos, esztétikus fűtési rendszert keresünk, akkor nagy eséllyel hasznosíthatjuk a falfűtést.
A nagy mértékű energiaár növekedés mindenkit arra sarkall, hogy legjobb minőségű és tulajdonságú szigetelő anyagokkal vonja be a házát, és a fűtési rendszerét is költségtakarékosra optimalizálja. Költséghatékonyan használható a falfűtés, valamint a padlófűtés is, amennyiben az adott épület falfelületein a szigetelés megfelelő, és a nyílászárok is jól szigetelnek, így lakásban tartózkodók hőigénye is csökken. Ezt a kisebb hőigényt képes fedezni a falfűtés, mely a ház belső falfelületire szerelve hőt sugároz a helységekbe. A legnagyobb hőveszteség ugyanis a ház külső falfelületein, valamint a felsőbb szinteknél a mennyezeten van, amit a falfűtés olyan módon old meg, hogy ezeket a lehűlő felületeket fűti fel olyan mértékig, hogy az épület hőegyenlege ne változzon nagy arányban.
Tulajdonságai
A falfűtéses rendszernél, ahogyan a padlófűtésnél is, alacsonyabb ugyan a helység hőmérséklete, mint a hagyományos radiátoros, illetve konvektoros fűtésnél, azonban a bent tartózkodók hőérzete ugyanolyan, mert a nagyobb fűtőfelülettel egyenletesebb hőeloszlást tesz lehetővé. A hagyományos fűtéseknél a fűtőtest közelében a legmagasabb a hőmérséklet, és a szoba tőle legtávolabbi pontján a legalacsonyabb. Ezzel szemben a nagy felületű fűtéseknél, tehát a padló-, és falfűtésnél egyenletesen oszlik el a hőmérséklet, ezzel segíti a frissességérzet fenntartását, és jobban serkenti az emberi agy teljesítőképességét, és a komfortérzetet is javítja.
Mindemellett segít megóvni az épület állagát, hiszen jól kivitelezett falfűtéssel elkerülhető a penészesedés, páralecsapódás és a kisebb, csupán esztétikai károsodások.
További előnye az ilyen fűtéseknek, hogy jól működnek együtt a környezetbarát, megújuló energiákkal, melyek alacsony hőmérsékletű fűtő folyadékokkal képesek biztosítani a lakás melegét napkollektor, vagy hőszivattyú segítségével.
Mivel nem szükséges olyan nagy hőmérsékletre felmelegíteni a fűtő folyadékot, így ezzel energiát takarítunk meg, ha pedig ezt a melegítést megújuló energiát hasznosító berendezésekkel tesszük, akkor még több energiát spórolhatunk. Számszerűsítve ez az energia-megtakarítás 17-23% között lehet, a hagyományos radiátoros és konvektoros fűtésekhez képest, padlófűtéssel kombinálva pedig elérheti akár a 29-30%-ot is.
Mindemellett sem a por, sem a különböző baktériumok nem tapadnak meg a rendszerben, és megoldást nyújthatnak a penészesedés ellen is, valamint a padlófűtésnél már említett esztétikai szempontok sem elhanyagolható. A falfűtés alkalmazható újonnan épülő lakásoknál és házaknál éppen úgy, mint felújítandó házaknál, vagy közösségi épületeknél.
A falfűtés a szobák hűtésére is alkalmassá tehető, ez azonban akkor működik jól, ha a mennyezeten is beépített falfűtés található, azaz télen mennyezetfűtést, nyáron pedig mennyezethűtést működtetünk lakásunkban. Ennek természetesen plusz költsége van, azonban ez kevesebb, mint egy jó minőségű klímatizáló berendezés, és annak kiépítési költsége.
Fűtésrendszer optimalizálása
Érdemes elvégezni házunkon, lakásunkon egy termográfiás vizsgálatot, mely során egy hőkamera segítségével felfedezhetjük, hogy hol távozik a meleg a helységekből. Mielőtt beruházna egy padló-, vagy egy falfűtéses rendszerbe, mindenképp ellenőriztesse házát, ezzel elkerülve a későbbi bosszúságokat.
Ha megfelelő a szigetelés a külső falakon, és a nyílászárók is modernek, akkor valószínűleg minimális a ház hővesztesége, és ekkor nagy hatékonysággal, valamint alacsony költséggel alkalmazható a falfűtéses rendszer. Ha házunkon ezek a szigetelések, illetve a nyílászárók nem megfelelőek, akkor a padló-, illetve a falfűtés nem üzemeltethető gazdaságosan, mert az ezen rendszerek által megtermelt hő távozik a hővesztő helyeken. Mielőtt ilyen rendszert terveztetnénk házunkba, mindenképp bizonyosodjunk meg róla, hogy a lakásból nem szökik ki a hő a nem megfelelő szigetelések miatt. Amennyiben mégis ez az eset állna fenn, akkor először szigeteljük le a falakat, és cseréljük ki a rosszul szigetelő nyílászárokat, és csak ezután korszerűsítsük fűtési rendszerünket.
vissza az oldal tetejére